haladás
haladás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a halad igével kifejezett cselekvés, mozgás, ill. folyamat; az a tény, hogy vki, vmi halad.
1. Vmely irányban való mozgás; előbbre, tovább jutás. A haladás iránya, sebessége; a menet haladása; a hajó, a kocsi haladása; az idő haladása. A táj velem szalad, fordítva, mint a vasút ablakából, ahol ellenkező irányban fut, jelezve a haladást. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben) Az a tény, hogy vki, vmi vmely téren halad (4, 5), előbbre jut, fejlődik; fejlődés, tökéletesedés. Emberi, erkölcsi, szellemi, tudományos haladás; a társadalom haladása. Nyelvünk a múlt században jelentős haladást tett. Hajh, csak oly gyors lenne honja Haladása, Mint lábának, … Hogyha táncol, a mozgása! (Petőfi Sándor) Újváros … haladását, nagyságát … a szívén viselte. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) Ennek (elért) eredménye. Feltűnő haladás. A tudományok terén óriási haladást tapasztalunk. Számtanból szép haladást mutat a fiú. || b. (átvitt értelemben) Az emberi társadalomnak fejlettebb társadalmi és életviszonyok (igazság, egyenlőség, béke, jólét) felé való közeledése, ill. az erre való törekvés; társadalmi fejlődés. Az emberi haladás; a haladás bajnoka, harcosa; a haladás eszméje, ügye; a haladás századai. Sokan áldozták életüket a haladás ügyéért. A demokrácia elvei nevében a szatíra fegyverével sújtották le a haladás ellenségeit. (Péterfy Jenő)
Szóösszetétel(ek): haladásellenes; haladáspárti.
haladási; haladású.
