halottnéző
halottnéző melléknév és főnév
I. melléknév (népies) Olyan <személy, csoport>, aki, amely a gyászolókat meglátogatja, s a halottat megtekinti. Halottnéző asszonyok, ismerősök, rokonság.
II. főnév (rendsz. többes számban) (népies)
1. Halottnéző személy. Délután már jöttek a halottnézők. Halottnézők jöttek, rokonok … résztvevők. (Tolnai Lajos)
2. (csak -be, -ben, -ből raggal) (népies) Az a szokás, cselekmény, hogy a gyászolókat meglátogatják, és a halottat megtekintik. Halottnézőben van. Halottnézőből jött.
3. (ritka) Hullaház; tetemnéző. Az ismeretlen hullát a halottnézőbe szállították. Eltűnt férjét a halottnézőben is kereste.
