hánt
hánt tárgyas ige -ott, -son; -ani
1. Azzal van elfoglalva, hogy gyors mozdulattal lefejt, lehúz vmiről vmit; héjától, kérgétől folyamatosan megfoszt vmit. A fa kérgét hántja; (tájszó) tengerit hánt: a) a tengericső héját fosztja; b) tengerit morzsol. || a. (tájszó) Hántol.
2. Tarlót hánt: a tarló felső rétegét sekély szántással alulra fordítja.
Igekötős igék: lehánt; meghánt.
hántat; hántatlan; hántható; hántó; hántogat; hántott.
