harckészség
harckészség [ss v. sz-s; sz-s] főnév
Harcra (főleg 1, 4) kész elszántság, (lelki) felkészültség az ellenséggel való szembeszállásra, a küzdelem nehézségét vállaló harci kedv, lelkület. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnövelte a magyarországi munkásság harckészségét is. A tüntető munkások arcáról harckészség sugárzott.
