helyettesít
helyettesít [e-ë-e] tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
1. Vkit munka- v. feladatkörében egy időre pótol, munkakörét helyette, ideiglenesen ellátja; vkinek a helyetteseként szerepel. Az igazgatót az egyik főosztályvezető helyettesíti. A fiú helyettesítette apját. Iskoláztatásom abban telt el, hogy a tanító urat … helyettesítettem. Kérdező voltam. (Móricz Zsigmond) || a. (iskolai) Helyettesít vkit: órát, előadást tart vki helyett. A beteg tanárt felváltva helyettesítik. || b. Vkit vkivel helyettesít: vkinek a feladatát mással végezteti el; vkit vki másnak a helyettesévé tesz. Ha beteg, helyettesítsék valakivel!
2. Helyettesít vmit: vminek szerepét betölti, helyette vmiül alkalmazható. Az acélt az alumínium sokszor jól helyettesíti. Cipőfűzőjét madzag helyettesítette. A terjedő láng helyettesíté a lemenő napot. (Jókai Mór) || a. Vmit vmivel helyettesít: vmit vminek a helyébe tesz annak pótlására. Cipőfűzőjét madzaggal helyettesíti. A rezet cinkkel helyettesíti.
3. (ritka, mennyiségtan) Behelyettesít. Az y-t [= ipszilont] 3/2α-val helyettesítjük.
4. (vegyi ipar) Előidézi, hogy vmely vegyületben egyes atomok v. atomcsoportok helyét más atomok v. atomcsoportok foglalják el. A sókban a savak H-atomját valamilyen fématommal helyettesítjük.
Igekötős igék: behelyettesít.
helyettesítés; helyettesített; helyettesítget; helyettesíthető; helyettesítő; helyettesítődik; helyettesíttet.
