híg
híg melléknév -an, -abb
1. Nem a megszokott v. kellő sűrűségű, összetételű <étel, folyadék>. Híg leves, mártás, oldat. || a. Híg tojás: néhány percig főzött, de nem keményre főtt, lágy t.
2. Szilárdabb, de nem eléggé összeálló, szétfolyó, pépszerű, csaknem folyékony <anyag>. Híg enyv, latyak, szurok. Megcsobbanó híg sárban gázolok. (Tóth Árpád) Mit csinál … a nagyanyó, megvan még az a két foga? … Nem tört még ki a híg kásában? (Móricz Zsigmond) || a. (ritka, költői) Nem sűrű. Éjszakról tüstént a kellemes Álom alászállt | … S könnyen gombolyodó híg barna köd úsza nyomában. (Vörösmarty Mihály)
3. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Szétfolyó, széteső, nem elég tartalmas <alkotás, megnyilatkozás>. Híg beszéd, előadás; híg olvasmány. || a. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Híg a veleje: nehéz felfogó képességű, mindent könnyen elfelejtő, buta.
Szólás(ok): ld. agyvelő.
