hint
hint tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
1. <Apró, rendsz. porszerű anyagot> ritkásan kisebb mennyiségben szór vhova, vmire. Cukrot hint a süteményre; hamut, homokot, fűrészport hint a jeges, csúszós útra; ® hamut hint a fejére; hintőport hint a cipőjébe; magot hint a barázdákba. Kunyhónk tövébe … felfutó virág magjait hintettük. (Kuncz Aladár) Rizsport hintett zsebkendőjére, ezzel bemaszatolta a dundi-puha arcát. (Kosztolányi Dezső) A vasúti pályaőr felesége … darált kukoricát hint a kappanjainak. (Nagy Lajos) || a. (választékos) <Rendsz. virágot, vmely érzelem megnyilvánulásaképpen,> vhova szór, vmit beszór vele. Virágot hint az útjára. Tíz rózsát hinték lovára, Százannyi csókot magára. (Csokonai Vitéz Mihály) És míg porodra hintenek virágot, Lebegj te őrző angyalként fölöttük. (Vörösmarty Mihály) Hazám leányi közt Nincs egy Antigoné, Ki [Petőfi] sirját Virággal hintené. (Arany János)
2. (választékos) <Cseppfolyós anyagot, folyadékot> kis mennyiségben szétszórva, cseppekben hullat vmire. Tejfelt hint a túrós csuszára; zsírt hint a rétestésztára. Hints egy kis vizet a virágokra! Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: | Hébe nektárt hint terád. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. (választékos) Fényt hint vmire: gyéren, pásztásan megvilágít vmit.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Csókot hint: egymás után többször csókot dob vki után. A nő, … hogy a gyermek eltűnt, csókokat hintett utána. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Nem érzékelhető, elvont dolgot> áraszt vkire, ill. ilyenben részesít, ilyennel illet vkit. Halavány hold bús világa! | … Süss kedvesem ablakára, Hints lágy álmot szemhéjára. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem hint szennyet apái porára A maradék. (Arany János)
Szólás(ok): ld. konkoly, por.
Igekötős igék: behint; belehint; elhint; felhint; közéhint; lehint; meghint; ráhint; széthint; telehint; végighint.
hinteget; hintés; hintet; hintett; hintő.
