hiteget
hiteget [ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
Olyan ígéretekkel áltat, biztat vkit, amelyeket nincs szándékában teljesíteni. Üres ígéretekkel hitegeti; azzal hitegeti, hogy … Folyton csak hitegetnek bennünket. Házassággal hitegette a leányt. Ne higyj magyar a németnek, Akármivel hitegetnek. (népköltés) Ne hitegess, Lucifer, ne tovább, Hagyj tudnom mindent. (Madách Imre) Nézze, ne hitegessen. Beszéljen őszintén … (Kosztolányi Dezső) || a. Azzal áltat vkit (nő férfit, férfi nőt), hogy szereti, szerelmes belé. Ha nem akarod elvenni, ne is hitegesd. Ha nem szeretsz, mért hitegetsz? (Petőfi Sándor)
hitegetés; hitegetett; hitegető.
