hold [2]
hold [2] főnév -at, -ja
1. A mezőgazdaságban haszn. különféle (1600 v. 1200 négyszögöl) nagyságú területmérték. ® Kataszteri v. katasztrális hold; ® magyar v. kis hold. Olyan vagyon lett az, hogy lehetett … magyar holdban több száz holdnál. (Móricz Zsigmond) || a. Egy holdnyi földterület, rendsz. szántóföld. Hat hold állt a nevén a telekkönyvben. Két holdat árpával vetettem be. Elvállaltak az erdőből 150 holdat kitermelésre. A földreform során több millió hold került kiosztásra a nincstelenek és a szegényparasztok között. [A tönkrement nemes] felemlegeti elvándorolt holdjait. (Mikszáth Kálmán) Mondd, mit érlel annak a sorsa, | akinek öt holdja terem …? (József Attila)
2. jelzői használat(ban) (számnévi jelzővel) Bizonyos számú holdból (1a) álló <föld>. Három hold föld; egy hold szőlő. Négy magyar hold gyümölcsös – tette hozzá csemcsegve, mintha kásás körtét enne. – Sokat megér ma. (Kosztolányi Dezső)
holdnyi.
