hőmérséklet
hőmérséklet főnév
Vmely test jellegzetes állapota hő szempontjából. ® Abszolút hőmérséklet; ® kritikus hőmérséklet; az emberi test, a földkéreg, a talaj hőmérséklete. A nyolcadik napon hajnalban a kislány hőmérséklete lezuhant a piros vonal alá. (Kosztolányi Dezső) || a. (légkörtan) A levegő hőfoka. Éjjeli, nappali, nyári, téli hőmérséklet; az évi közepes hőmérséklet; a hőmérséklet emelkedik, ingadozik; → süllyed a hőmérséklet; a hőmérsékletet méri.
Szóösszetétel(ek): 1. hőmérséklet-csökkenés; hőmérséklet-eloszlás; hőmérséklet-emelkedés; hőmérsékletérték; hőmérséklet-különbség; hőmérsékletmérés; hőmérséklet-süllyedés; hőmérséklet-szabályozó; hőmérséklet-változás; 2. középhőmérséklet.
hőmérsékleti; hőmérsékletű.
