hornyol
hornyol ige -t, -jon (műszaki nyelv) tárgyas
Hornyol vmit: <vmely fából, fémből v. más anyagból készített tárgyba, az egymásba illő részek jobb összeillesztésére v. díszítésül> hosszúkás, csatornaszerű mélyedést vés; rovátkol. Vmit gyaluval, vésővel hornyol; ajtókeretet, cserepet, deszkát hornyol. || a. (tárgy nélkül) Hornyol a műhelyben.
Igekötős igék: behornyol; kihornyol; meghornyol.
hornyolás; hornyolatlan; hornyoló.
