hősies
hősies [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Hőshöz (I. 1, 3) illő, reá jellemző <magatartás>. Hősies jellem, kiállás, munka, tett; a bányászok hősies helytállása; hősiesen harcol. Egyik életírója … verses krónikákba rakta össze hősies kalandjait. (Mikszáth Kálmán) Az öreg szolga … hősies állásba vágja magát. (Krúdy Gyula)
2. Hős módjára viselkedő; bátor. Hősies nép. A hősies király kegyeli a vakmerő … embert. (Jósika Miklós) Atyja gyakran Rozgonyi Cicellének nevezte … hősies leányát. (Justh Zsigmond)
