hozzámegy
hozzámegy tárgyatlan ige
1. (ritka) A szóban forgó v. említett személyhez megy; odamegy hozzá. Vö.: megy (II. 1, 3). Hozzámegy és kibékíti. A vita után hozzáment, és tisztázta a kérdést. Ott feküdt az ágyon, s nem volt szabad hozzámenni és megérinteni. (Móricz Zsigmond)
2. (kissé bizalmas) Hozzámegy (vkihez): a szóban forgó v. megnevezett személy felesége lesz; feleségül megy hozzá. Vö.: megy (II. 7). A régi filmben a gazdag leány hozzámegy a szegény fiúhoz. Hosszú töprengés után mégiscsak hozzáment. Mondtam, hogy akárki légyen, hozzámegyek, Kezet csapok vele; csak leány ne legyek. (Csokonai Vitéz Mihály)
hozzámenés; hozzámenő.
