husáng
husáng főnév -ot, -ja
1. A vesszőnél vastagabb, bot hosszúságú, rugalmas, levágott, de megmunkálatlan ág. Husángot ragad a kutyák ellen. Husángokkal estek egymásnak. [Lúdas Matyi] Vág egy nagy tölgyfa husángot, S azzal tarkótól talpig meghányja keményen. Döbrögi hasztalanúl hánykódott. (Fazekas Mihály) A kocsisok egy farkast ütöttek agyon az éjjel … Fejszével, husángokkal ölték meg. (Mikszáth Kálmán) || a. Az ezzel adott v. kapott ütés, verés. Husánggal próbálta megnevelni fiát. Bajjal születtél: itt az ára, Néhány bankó, mert sok husáng ért. (Ady Endre)
2. (növénytan) Az ernyős virágzatúak közé tartozó, sziklás lejtőkön tenyésző sárga virágú magas kóró (Ferula Sadleriana).
husángos.
