idegesít
idegesít [e-ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e]
1. Alkalmilag idegessé tesz vkit, vkiben ideges állapotot idéz elő. Miért idegesíted azt a gyereket? Ne idegesítsd a beteget! A tolmácsot egyre jobban idegesítette a vádlott. (Gelléri Andor Endre) || a. Idegesít vkit: vkire olyan jellegű hatással van, hogy rendszeresen idegességet kelt benne. Idegesíti a villamos zaja. Nem bírja a szemüveget, idegesíti. Idegesít a harsány tűzű tájak, Szerelmi lázak kába muzsikája. (Juhász Gyula)
2. (bizalmas) Bosszant, nyugtalanít, zavar. Hagyj már, ne idegesíts! Nem akarlak idegesíteni.
3. Idegesíti magát: idegessé válik, hagyja v. előidézi, hogy az idegesség úrrá legyen rajta; idegeskedik. Ne idegesítsd magad ezzel a semmiséggel v. ezért a semmiségért! Folyton idegesíti magát.
Igekötős igék: felidegesít.
idegesítés; idegesítő.
