igeragozás
igeragozás főnév (nyelvtudomány, iskolai)
1. Az ige mód, idő, szám és személy szerinti alakjainak jellel, raggal (v. némely nyelvben még más módon) való megalkotása, ill. az így keletkezett alakok elsorolása. Gyakorolja az igeragozást. Már az igeragozást tanulják. Egy egész télen át nyaggattuk az igeragozást. (Kaffka Margit) A francia egyetemi tanár … az igeragozás Krőzusának nevezte a magyart. (Kosztolányi Dezső)
2. Az ige ilyen alakjainak vmely szempont szerint elkülöníthető csoportja, rendszere, összessége. ® Alanyi v. ® tárgyatlan igeragozás; ® tárgyas v. tárgyi igeragozás; cselekvő igeragozás; ® szenvedő igeragozás; ® ikes igeragozás; ® iktelen igeragozás.
igeragozási.
