ízléstelen
ízléstelen [í-e-e v. i-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] Általában a jó ízlést (2) sértő.
1. Szépségérzékünket ki nem elégítő, nem tetszetős, csúnya. Ízléstelen épület, frizura, nyakkendő, összeállítás, ruha, szobor, tarkaság. Lompos és ízléstelen kis gúnyákban járatták. (Kaffka Margit) Janka sokat pukkadozott amiatt, hogy egy pillanatra sem tűrtem … szegényes és ízléstelen ruháját. (Móricz Zsigmond)
2. Az illendőségnek meg nem felelő, vele ellenkező. Ízléstelen megjegyzés, tréfa, viselkedés. || a. Olyan <személy>, aki megnyilatkozásaival, viselkedésével gyakran v. állandóan megsérti az illendőség követelményeit. Ízléstelen alak, nőszemély.
