ízület
ízület [ízület v. izület] főnév -et, -e [ë, e] (bonctan)
Csontok végének porcos lemezek közvetítésével létesült kapcsolata, amely szalagokkal és izmokkal rendsz. könnyen mozgatható (pl. a végtagokban), ritkábban rögzítve van (pl. a csípő keresztcsontjában). Egytengelyű, forgatható, többtengelyű ízület; a végtagok ízületei. Ízületeit gyulladás bénítja.
Szóösszetétel(ek): ízületmerevség; ízületvápa.
ízületes.
