javító
javító melléknév és főnév
I. melléknév -an Olyan, aki, ami javít. Javító fenyítés; javító műhely: olyan műszaki berendezéssel fölszerelt műhely, ahol ipari készítmények javításával foglalkoznak; a cipőt javító suszter; a vízvezetéket javító munkás. || a. Javítással összefüggő, ezzel kapcs. Javító célzat(ú); javító műhely.
II. főnév -t, -ja
1. (bizalmas) Javítóintézet. Javítóba küld, utal.
2. Javító műhely. Javítóba viszi a kocsit.
3. (iskolai, bizalmas) Javítóvizsga. Javítóra ® bukik; javítóra jelentkezik; javítót tesz. Átment a javítón. Megbukott a javítón. Letette a javítót.
Szóösszetétel(ek): javítóbak; javítóbrigád; javítóház; javítóiskola; javítómunka; javítómunkás; javítósuszter.
javítói; javítós.
