jelképes
jelképes [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
1. Olyan <tárgy>, amely vmely tulajdonságánál, szembe tűnő jellegzetességénél fogva vmely gondolatot, eszmét, elvont dolgot érzékletesen fejez ki, arra emlékeztet, azt képviseli; szimbolikus. Jelképes csillag, fáklya, kalapács, ököl díszítette a lobogót. A lakodalmi étrendben jelképes kalácsok is vannak.
2. Olyan <cselekedet>, amely vmely eseménynek, jogi aktusnak v. cselekménynek a jelképeként szerepel, arra utal. Jelképes akasztás; jelképes házasság, örökbefogadás; jelképes kapavágás.
3. Jelképeket alkalmazó; szimbolikus. A jelképes ábrázolásnak a művészetben, a költészetben, a szónoki beszédben van különleges szerepe. || a. Jelkép(ek)et tartalmazó <megnyilatkozás>. Jelképes beszéd, kifejezés, vers. || b. A jelkép megfejtésével érthető. Jelképes értelem, jelentés. A frígiai sapka, a horgony, a tulipán jelképes jelentésűek.
jelképesség.
