jobbít
jobbít ige -ott, -son; -ani (ritka)
tárgyas Fokozatosan jobbá tesz, javít vmit. Jobbítani szeretné a sorsát, a helyzetét. || a. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Jobbít vmin, vkin: bizonyos mértékig jobbá teszi. Meg kellett találni a módját, hogy jobbítsanak valamit az állapotokon.
Igekötős igék: feljobbít; megjobbít.
jobbítás; jobbító; jobbított.
