jogtalanság
jogtalanság főnév -ot, -a
1. A jogtalan (1) melléknévvel kifejezett egyéni v. társadalmi állapot, helyzet; jogfosztottság, törvénytelenség. A gyarmatok népei teljes jogtalanságban éltek. Nem tűrjük a jogtalanságot! Jogot tehát, emberjogot a népnek! | Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg | Isten teremtményén. (Petőfi Sándor) || a. Vminek jogtalan (2) volta; jogosulatlanság. Az eljárás, a használat, a követelés jogtalansága. A javaslat … a mértéket nem ismerő … tehernek égrekiáltó jogtalanságát megszünteti. (Kossuth Lajos)
2. Jogtalan cselekmény, eljárás, tett, magatartás. Jogtalanságot követ el. Hogy tűrhettél ilyen jogtalanságot? || a. Igazságtalanság (2). Felháborító, szörnyű jogtalanság. Nagy jogtalanság és szörnyű eset Történt velem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
