jólét
jólét főnév (választékos)
Kedvező anyagi helyzet, amelyben gondok, anyagi nehézségek nélkül élünk, s amelyben egyénileg elmondhatjuk, hogy jó dolgunk van. A jólét forrása; jólétben él; jólétnek örvend; a jólétet gyarapítja. A szocializmus társadalmi jólétet és kultúrát teremt. A haza jólétét szívén viseli. A Szerecseny-utcai kis udvari lakás egész nap mesés jólétben úszott. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): közjólét; népjólét.
