jóvátehetetlen
jóvátehetetlen [ë-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
Olyan <dolog>, amelyet nem lehet jóvátenni (1, 2). Jóvátehetetlen hibát követ el; jóvátehetetlen károkat okoz. Jóvátehetetlenül elrontotta a dolgát. Ferenc az italnak volt a rabja – felelt az alszolgabíró melankolikus hangon, mintha egy jóvátehetetlen dologról beszélne. (Krúdy Gyula)
