kalandos
kalandos melléknév -an, -abb
1. Kalandokkal járó, kalandokban bővelkedő. Kalandos élet, utazás, üzlet, vállalkozás. || a. Kalandokban (1, 3) részt vevő <személy>. Kalandos ember. A kalandos rossz hírű [férfi] egy napon … halva találtatott a lakásán. (Krúdy Gyula)
2. Kalandokról szóló, kalandokat tartalmazó. Kalandos regény, történet. Imrust a kalandos könyvek csak még messzebb vitték az egészséges akarat praktikus világától, fantasztikus lehetőségek álmaiba. (Babits Mihály)
3. Kellően meg nem alapozott, túlzottan merész <dolog>. Egy kalandos tervet kohol a bátor lyány. (Arany János) Kissé kalandosnak látszott előttem a terv. (Kuncz Aladár)
kalandosság.
