kaláris
kaláris főnév -t, -ok, -a kláris (népies)
1. (ritka) Korall (1). || a. Az ebből készült csiszolt ékszer, piros v. fehér színű nyaklánc, füzér; korall (2). Kaláris volt a nyakán. || b. Egy szem piros korall v. ennek üvegből készült utánzata. Immár sólymocskádat … Kit karodon hordottál, Klárisokkal rakott … Lábzsinóron tartottál, Bocsásd el békével. (ismeretlen szerző) Fényes apró csöppek hulltak a magasból, Mintha zápor esnék piros kalárisból. (Arany János) || c. jelzői használat(ban) A korall színéhez hasonló élénkpiros. [A fiú] nevető orcával öreg anyja felé nyujtá két kis kláris kezét. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, tájszó) <Némely madár nyakán> a tollazat általános színétől elütő színű sáv. Fehér, fekete kaláris. A vadkacsa gácsérjának nyakát fehér kaláris fogja körül.
3. (ritka) A szilaj tinó igába törésekor haszn. kötél. || a. (ritka) <Járomba fogott ökör nyakán> szúrós öv.
Szóösszetétel(ek): kaláriság; kalárisfű; kalárisfüzér.
kalárisos.
