kandalló
kandalló főnév -t, -ja
1. Nyitott tűzhelyszerű, falba épített, rendsz. kiugró felső párkánnyal és kerettel ellátott, főleg régibb épületekben található szobai fűtőberendezés; tüze közvetlenül sugározza a meleget, a füst a lángok felett nyíló kéményen át távozik. A kandalló párkányán régi óra áll. Fahasábok pattognak a kandallóban. Ülj mellém a kandallóhoz, Fel van szítva melege. (Kisfaludy Sándor) A kandallóban sírnak már a gallyak. (Juhász Gyula) Szeretem a kandalló parazsát, | a leégett fa nyugodt aranyát. (Szabó Lőrinc)
2. Alacsony cserépkályha.
Szóösszetétel(ek): kandallódísz; kandallófa; kandallóforma; kandallófűtés; kandallómeleg; kandallópárkány; kandallórács; kandallósarok; kandallótűz; kandallóvas.
kandallós.
