kapcsoló
kapcsoló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami kapcsol. (vasútügy) Kapcsoló anyagok: a síneket szilárdan egymáshoz és a talpfákhoz erősítő anyagok (hevederek, csavarok, szegek); kapcsoló erő; az interurbán beszélgetést kapcsoló telefonközpont; kapcsoló készülék, szerkezet. || a. (bányászat) Kapcsoló (és tájékozó) mérés: olyan m., amellyel egy bánya föld alatti térképezését a külszíni felvétellel összekapcsolják.
2. (nyelvtudomány) Kapcsoló kötőszó: kapcsolatos mondatokat v. kapcsolatos szószerkezet tagjait összefűző k. (pl. és, is, meg, sem).
II. főnév -t, -ja
1. (műszaki nyelv) <Gépeken> a sebesség, a hajtóerő stb. szabályozására való szerkezet, berendezés.
2. (villamosság) A villamos áramkör összekötésére és megszakítására való készülék. Villamos kapcsoló. Kattintsd el azt a kapcsolót. Sokáig nyekergették a kapcsolót, de a csillár nem akart meggyulladni. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka) Ruházat v. vmely eszköz, tárgy részeinek összetartására való alkotórész. Amint … hozzányúlt a csontváz állkapcsához, amit a sisak kapcsolója fenntartott, a szétnyíló két fogsor között ott volt egy kicsiny arany szelence. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. kapcsolóasztal; kapcsolócső; kapcsolódrót; kapcsolódugó; kapcsolófék; kapcsológomb; kapcsolóház; kapcsolóhorog; kapcsolólánc; kapcsolómű; kapcsolórúd; kapcsolószekrény; kapcsolószíj; kapcsolószó; kapcsolótengely; kapcsolóterem; kapcsolóvas; kapcsolóvilla; kapcsolózár; 2. tengelykapcsoló; villanykapcsoló.
kapcsolós.
