kenő
kenő [e] melléknév
1. Olyan <személy>, aki éppen ken vmit. Vajaskenyeret kenő háziasszony.
2. Kenéssel kapcs., rá jellemző. Kenő eljárás, gyógymód.
Szóösszetétel(ek): kenőfesték; kenőképesség; kenőkészülék; kenőlapát; kenőnyílás; kenőpénz; kenőrongy; kenőszer; kenőtoll; kenőzsír.
