képtár
képtár főnév -t v. -at, -a
1. Festmények, metszetek, rajzok állandó jellegű nagyobb gyűjteménye közületek, ritk. magánosok tulajdonában. A Déri-múzeum képtára; vmely képtár igazgatója, restaurátora. A kirándulók megtekintették a városi képtárat.
2. Ennek a helyisége(i), épülete. Elmegy a képtárba. Nagy képtárakban hogyha járok | megakad olykor a szemem | aranyozott, régi képeken. (Babits Mihály) Vacsorára a társaság a gróf nagy képtárában gyűlt össze. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) Az itt dolgozók összessége.
Szóösszetétel(ek): képtárigazgató; képtárkatalógus; képtárőr.
képtári.
