képzett
képzett [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan, amit vmilyen módon képeztek (2, 2b); formált. Helyesen képzett hang.
2. Olyan <személy>, aki vmely ismeretkörben, szakmában, sportágban oktatás v. gyakorlat útján kellő jártasságot szerzett. Ideológiailag, szakmailag képzett; képzett nevelő, szakmunkás.
3. (nyelvtudomány) Képzés (3) útján létrehozott, képzővel alkotott <szó>. Képzett főnév, ige.
Szóösszetétel(ek): szakképzett.
