kesernyés
kesernyés [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Kissé, enyhén keserű (ízű), olyan, aminek nem kellemetlenül keserű mellékíze van. Kesernyés bor, csokoládé; kesernyés csucsor ¬; kesernyés orvosság, sör; kesernyés íze van; kesernyés ízű alma, nedv. Vizy töltött. Az urak … borral öblítették le a kesernyés ízeket. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) Kissé keserű (I. 4) kedvű, hangulatú <személy>. Kesernyés ember. Mindig ilyen kesernyés. || a. (átvitt értelemben) Ilyen emberre jellemző <lelkiállapot, megnyilatkozás>. Kesernyés hang, hangulat, humor, kedv, megnyilatkozás. Ugyan hagyja el kegyelmed – válaszolt … kesernyésen. (Mikszáth Kálmán)
kesernyésség.
