készületlen
készületlen [e-e] melléknév és határozószó
I. melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely a szükséges előkészületeket nem tette meg, v. nem készült fel vmire. Készületlen sereg; készületlenül indul útnak; készületlenül érte a támadás, a csapás. Engem készületlenül talált a dolog. Ne késsetek hát. Rendbe e hadakkal, | Hogy ránk ne üssön készületlenűl. (Vörösmarty Mihály) E hír … készületlenül találta. (Eötvös József) Tanulmányoznom kellene a dolgot, hogy ne legyek készületlen. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan <tanuló>, aki a feladott leckét nem tanulta meg. Készületlen volt, és ezért elégtelent kapott.
II. határozószó (kissé választékos) Kellő felkészülés nélkül, készületlenül. A hanyag tanuló készületlen ment iskolába.
készületlenség.
