kétakkora
kétakkora [t-a] névmás, mutató, (melléknévi) (népies)
<A távolban mutatott v. ismert, szóban forgó személyhez v. dologhoz viszonyítva:> kétszer olyan nagy; kétszer akkora. Kétakkora, mint az előbbi. A dinnye itt kétakkorára is megnő, mint nálatok. Mai napig is kétakkora az itce Cinkotán, mint másutt. (Jókai Mór)
