ketrec
ketrec [e-e v. e-ë] főnév -et, -e [ë, e], (tájszó) katroc
1. Egy v. több oldalán vasrácsból álló, mindenfelől zárt, rendsz. hasáb alakú építmény nagyobb állatok v. sok kis állat (madár) fogságban tartására. A medve két lábon állt a ketrecben. Szóláshasonlat(ok): ugrál, mint ® majom a ketrecben. Vas-rostélyos, kicsiny ketrecben áll Az oroszlán, a sivatag-király. (Petőfi Sándor) Mint rab oroszlán rozzant ketrecében, Morogva élt Döblingben a beteg. (Juhász Gyula) || a. Lécből, vesszőből, dróthálóból készült, szállítható, hordozható, láda v. házikó alakú zárt rekeszték kisebb (házi)állatok tartására. Ketrecbe zárták a csirkéket, a nyulakat.
2. Deszkával, léccel elkerített, elrekesztett kis hely rendsz. hizlalásra fogott baromfiak elkülönítésére. A libák nyakukat nyújtogatták a ketrecből.
Szóösszetétel(ek): 1. ketrecajtó; ketrecléc; 2. tyúkketrec.
