ketyegés
ketyegés főnév -t, -ek, -e [ë, e] (hangutánzó)
A ketyeg igével kifejezett folyamat, (hang)jelenség; tiktakolás; az a tény, hogy vmi ketyeg. A csendet csak az óra hangos ketyegése zavarta meg. Hallgatta az óra ketyegését. A kínos csendet … az ébresztőóra ketyegése zavarta. (Herczeg Ferenc) [Az órainga.] Ketyegésében rekedt, tompa dal van | … Nézem, milyen sunyin jár jobbra-balra. (Tóth Árpád)
