kévekötő
kévekötő melléknév és főnév
I. melléknév A learatott gabonát (v. ipari növényt) kévébe köt(öz)ő <aratómunkás v. gép>. Kévekötő aratógép. Hangoztatá ezt a bús komoly melódiát, amin annyit sírnak a kévekötő leányok aratáskor. (Jókai Mór) || a. Olyan <anyag, eszköz>, amellyel kévét köt(öz)nek. Kévekötő madzag, zsineg.
II. főnév Kévekötő aratómunkás. Kévekötőnek szegődött el aratáskor.
