kezelő
kezelő [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Általában olyan <személy>, aki vmit kezel (1–6), ill. kezelni szokott. A motort kezelő gépész; a fegyvert jól kezelő katona; a labdát ügyesen kezelő játékos; a beteget kezelő orvos; a fákat gondosan kezelő kertész; a könyvtárt kezelő tisztviselő; a jegyet kezelő kalauz; társait lenézően kezelő tanuló. [A gróf] hagyott … a pénztárt kezelő Gál Minyánál ötven forintokat. (Jókai Mór) || a. Olyan <személy>, aki vkivel kezet fog, kezel (7). Az egymással kezelő szomszédok.
2. (hivatalos) Olyan <alkalmazott>, aki sok ügyféllel dolgozó hivatalokban az írásbeli ügydarabok kezelését végzi az iktatástól a postázásig. Kezelő hivatalsegéd. || a. (műszaki nyelv, katonaság) Vmely nagyobb gép, készülék, berendezés üzemeltetését v. vmely nagyobb tűzfegyver működtetését fogllkozásánál, ill. beosztásánál fogva szakszerűen végző <személy, közösség>. Kezelő legénység; kezelő személyzet; kezelő tüzér.
3. (vasútügy) Kezelő tehervonat: olyan t., amely kocsirakományt és darabárut egyaránt szállít, rendsz. olyan vasútvonalakon, ahol külön darabárut szállító tehervonat nem közlekedik. || a. (vasútügy) Kezelő mozdony: az a m., amelyet vmely állomáson műszakilag ellenőriznek, ill. üzemanyaggal látnak el.
II. főnév -t, -je [e]
1. Olyan személy, aki vminek a kezelésével (1, 2, 4) meg van bízva, ill. vmit, vkit állandóan kezel (1–4). A motor, a telefonközpont kezelője; a beteg kezelője; a könyvtár kezelője. [A Mátyás-emlékművet] nem kellett volna egyszerre kezdeni a Kölcsey-emlékkel … Ez nagy ügyetlenség volt … De azért, hogy az emlék kezelői ügyetlenek voltak, ismét csak a szobrászt sújtsuk-e? (Vörösmarty Mihály) || a. (katonaság) Olyan katona, aki vmely nagyobb tűzfegyvert többedmagával működtet, és a gondozásával kapcs. teendőket ellátja. Az ágyú, az aknavető, a géppuska, a löveg kezelői; a szakasz, az üteg kezelői.
2. (hivatalos) Az az alkalmazott, aki sok ügyféllel dolgozó hivatalokban az írásbeli ügydarabok kezelését végzi az iktatástól a postázásig. A kezelőknél kell érdeklődni. || a. (ritka, hivatalos) Ezt a munkát végző segédhivatal. A kezelő hivatalos órái. || b. (ritka, hivatalos) Ennek helyisége(i). Az előadó átment a kezelőbe.
3. (orvostudomány) <Kórházban, klinikán, szanatóriumban> az a helyiség, ahol a betegek kezelése történik. Tessék a kezelőbe menni.
Szóösszetétel(ek): 1. kezelőasztal; kezelőfülke; kezelőhelyiség; kezelőnő; 2. darukezelő; gépkezelő; lövegkezelő; raktárkezelő; ügykezelő; váltókezelő.
kezelői.
