kézfogás
kézfogás főnév
1. Általában a kezet fog szókapcsolattal kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki vkivel, ill. két személy kezet fog (üdvözlésnek, baráti megegyezésnek, ígéretnek, alku, üzletkötés megpecsételésének, szerencsekívánat, köszönet v. részvét nyilvánításának kifejezésére); kézszorítás. Baráti, hideg, lagymatag, meleg, szívélyes kézfogás. Kézfogással pecsételték meg az alkut, az egyezséget. Már közelgett is kinyújtott kezével …, hogy fogadalmát kézfogással is megerősítse. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben is) Ily módon való üdvözlés, köszöntés, üdvözlet. Kézfogással búcsúztak el egymástól. Toldi irójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! (Petőfi Sándor) Jöttek mások …, férfiasan egyszerű vigasztalással, néma kézfogással. (Kuncz Aladár) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Baráti megegyezés, egyetértés, szövetség. A két szomszéd nép ünnepi kézfogása.
2. (népies, régies) Eljegyzés, kézfogó.
kézfogásos; kézfogású.
