1. Olyan <személy>, aki kiált (1–2). Fájdalmában kiáltó gyermek. || a. (választékos) Kiáltva történő <megnyilatkozás>. Kiáltó szó, szózat. Kiáltó szavára tompán, messziről dübörög a válasz. (Karinthy Frigyes) || b. (választékos) Pusztába kiáltó szó: általános közöny közepett elhangzó komoly figyelmeztetés.
2. (átvitt értelemben, választékos) Feltűnő, kirívó volta miatt szembeötlő. Kiáltó igazságtalanság, tények. Igen jól összeállított kis munka, … szükség volt rá, kiáltó szükség. (Arany János) Különös zagyvaléka volt a kiáltó ellentéteknek ez években a világváros. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka) Kiáltó szín: ízléstelenül élénk, rikító sz. Bámulá a tarka népcsoportozatot, mely … az indus ízlés kiáltó színeit európai csábbal … tudta egyesíteni. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek):égbekiáltó; szélkiáltó.
Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Vyhledávejte v největším digitálním archivu novin ve východní Evropě, který obsahuje časopisy, vědecké časopisy, týdeníky a deníky.