kicsíp
kicsíp tárgyas ige
1. Csípve kitép, kiszakít vmit. Kicsíp egy szőrszálat. Az egyik kis kakas kicsípte a másik szemét.
2. Kicsíp vmit: <hideg levegő, szél v. maró anyag> vmely testrészen a bőrt élénkpirossá teszi, ill. a szemben égető, fájó érzést okoz, s könnyezésre készteti. Kicsípte a hideg az arcát. Kicsípte a lúg a kezét. Kicsípte a füst a szememet. A keze piros volt … Az orra is piros volt, kicsípte a hideg. (Gárdonyi Géza) Szinte virított a szépsége, a friss szél kicsípte az arcát. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Kicsípi magát: feltűnő szépen felöltözik, és kicsinosítja magát. Ejnye, de kicsípted magad! Jakab … nagyon kicsípte magát. Úri ruhájában sült ki róla, hogy ó-lába van. (Kuncz Aladár) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Kicsípve: feltűnően kicsinosított állapotban, szépen, csinosan felöltözve. Kicsípve jelent meg a korzón. Egy nap vidáman toppant be a redakcióba, kicsípve, mint egy gigerli. (Mikszáth Kálmán) Várta Elekest, aki kicsípve, monoklival a szemén, feljött érte. (Kosztolányi Dezső)
kicsípés; kicsípett; kicsípő.
