kidühöng
kidühöng tárgyas ige
1. Kidühöngi magát: <személy> addig dühöng, míg haragja elmúlik v. csökken. Hagyni kell, míg kidühöngi magát. Csak akkor mertek bemenni hozzá, amikor már kidühöngte magát. A direktor kidühöngvén magát az ispánon, elment. (Vas Gereben)
2. (átvitt értelemben) Kidühöngi magát v. (ritka) kidühöngi (minden) erejét: <elemi erő> addig tombol, míg erejét ki nem adja, míg el nem csitul. A szélvész, a vihar estére kidühöngte magát. A fergeteg kidühöngte magát. (Eötvös József)
