kiféle
kiféle névmás, kérdő (népies, rendsz. rosszalló)
<Gyak. a bizalmatlanság, gyanakvás kifejezésére.>
I. (melléknévi) Milyen csoporthoz tartozó, milyen foglalkozású, természetű, társadalmi helyzetű, származású, felfogású <ember>? Kiféle ember az, aki itt volt? – [Egy vasutas.] Ez az új főnök kiféle? – [Kitűnő szakember!] || a. Kiféle, miféle v. (ritka) miféle, kiféle: milyen foglalkozású, tulajdonságú, természetű <ember>? Kiféle, miféle ez az új lakó? Bizony én nem tudom, kiféle, miféle! Hát ez miféle, kiféle, mondja csak még egyszer, komámuram. – Főadószedő – mondá a jegyző úr. (Tolnai Lajos)
II. (főnévi) (ritka) Kiféle (I) ember? Kifélével beszéltél az előbb?
