kifizetés
kifizetés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A kifizet (1–3) igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; (rendsz. vmely hivatali szerv által) készpénzzel való fizetés, kiegyenlítés. A külföldi kifizetések teljesítése; a kifizetésre kerülő összegek, tételek; kifizetést ® teljesít. A váltót kifizetésre bemutatja. A kifizetést nem tudja teljesíteni. || a. Az a cselekvés, hogy vmit, vkit kifizetnek. Az adó(sság), az áru, a (ház)bér, a hátralék, a költségek, a kért összeg, a számla, a virág kifizetése; a munkások, napszámosok, tisztviselők kifizetése; (átvitt értelemben) vkinek ígéretekkel, szép szóval való kifizetése. || b. (ritka) Az a tény, hogy vki, vmi kifizet (vmit). Ellenőrzik a pénztár kifizetéseit. || c. Kifizetett összeg. A pénztáros összeszámolja a napi kifizetéseket.
kifizetési.
