kifoszt
kifoszt tárgyas ige
1. (tájszó) Kifoszt vmit: <tollnak, kukoricának stb.> fosztását befejezi. A szomszédok segítségével hamar kifosztották a tollat.
2. Kifoszt vkit: vkitől (főleg járókelőtől, utastól) ruházatát, értékeit, ingóságait erőszakkal elveszi; kirabol. Az utcán kifosztották. Mindenéből kifosztották. Kivül, belül maradjon Békében az ország; A vásárra menőket Sehol ki ne fosszák. (Arany János) Váratlan előbukkant egy férfi | … Kifoszthatna engem, | hisz védekezni nincsen semmi kedvem. (József Attila) || a. Kifoszt vmit: az ott található értékeket, ingóságokat elrabolja. Kifosztották a házat, a villát. Kifosztja a fészket; a fészekben levő fióká(ka)t v. tojás(oka)t kiszedi.
3. Vmely értékéből kiforgat, vmitől csalárd módon megfoszt vkit. Kifosztották a vagyonából. Mindenéből kifosztották az uzsorások. Alaposan megleckéztettük, amiért tűrte, hogy néhány megbízhatatlan festő kollegája, jóságával és tapasztalatlanságával visszaélve, egészen kifossza őt. (Kuncz Aladár) || a. (bizalmas, tréfás) Kifoszt vkit: mindent elvisz, elszed vkitől v. vki elől. Elkunyerálták mindenemet, teljesen kifosztottak. || b. (játék, tréfás v. rosszalló) Kifoszt vkit: vkinek minden pénzét elnyeri. Kifosztották a hamiskártyások.
kifosztás; kifosztható; kifosztó; kifosztogat; kifosztott.
