kifut
kifut ige
1. tárgyatlan Futva távozik, kijön, ill. kimegy vhonnan vhová. Kifut a szobából; kifut az udvarra, az utcára. Szó nélkül kifutott. Kifutott a fák közül a tisztásra. Aki előbb ezerek közt voltam karra legelső, Nem birom a dárdát, kifutok keseredve lakomból. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyatlan <Sportoló csapat vmely mérkőzés, verseny megkezdése előtt> futva a pályára vonul. A két csapat egyszerre futott ki. || b. tárgyatlan (sport) <Labdarúgó v. jéghoki mérkőzés folyamán a kapus> támadás elhárítására a kaput futva elhagyja. A kapus kifutva tisztázott. || c. tárgyatlan Kifut vmiből: menekülve elfut vmely területről; menekülve elhagy vmit. (bizalmas, túlzó) Kifut a világból: a) nagyon messzire menekül; b) (átvitt értelemben) lóhalálában fut. Az ellenség kifutott az országból.
2. tárgyatlan <Jármű> állomását, kikötőjét v. más tartózkodási helyét elhagyva kigördül, v. a vízben haladva kijut vhonnan, vhova. Kifut a vonat a csarnokból, az állomásról; kifut a mozdony a fűtőházból; a hajó kifut a kikötőből, a nyílt vízre v. a tengerre. A vonat kifutott a pályaház [= állomásépület] üvegkalitkájából. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyas (ritka) <Személy és jármű vmilyen sebességet> futva elér; <hosszú útszakaszt> megfut. Jó úton kifutja a 100 km-t. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Kifutja a formáját: a tőle telhető legtöbbet teljesíti, v. gyakorlással eléri teljesítőképességének legnagyobb fokát.
4. Kifutja magát: a) <személy> kedvére v. teljesítőképessége határáig fut; b) (jármű) addig fut, míg el nem kopik, el nem romlik. Ez az autó már kifutotta magát.
5. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) <Küldemény, közlemény rendsz. más hasonlókkal együtt> vmely köznapi helyről, intézménytől elindul rendeltetési helyére; elküldik (1), kiadják (I. 8). Kifut a körözvény. Kifutottak a rendelkezések. Ez a levél kifutott már? || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, nyomdászat) Vmi kifut: vmely ív nyomása véget ér. Délutánra kifut a negyedik ív.
6. tárgyatlan <Forrásban, pezsgésben levő folyadék> az edény peremén át részben v. egészen kiömlik. Kifut a leves, a sör, a tej. Vigyáz a tejre, hogy ki ne fusson a lábasból. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan (rendsz. egyes szám 1. személyben) (durva) Fusson ki a szeme: <vmely állítás erős bizonyítására:> vakuljon meg. Esküszik …, hogy fusson ki mind a két szeme, ha ő csak tud is felőle. (Jókai Mór)
7. tárgyatlan <Hosszanti kiterjedésű mozdulatlan dolog, tárgy, jelenség> kifelé haladó irányba v. vmely végpontig vezet, nyúlik. Az árok kifut a falu végéig. A levél erei hegyes szögben futnak ki a főérből.
8. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Kifut az időből: nem marad elegendő ideje vmire, a rendelkezésre álló v. tervbe vett idő alatt nem tud elvégezni vmit. Siessünk, mert kifutunk az időből.
9. (tárgyas igealak tárgy nélkül; csak egyes szám 3. személyben, alany nélkül is) (bizalmas) Kitelik (3). Kifutja ebből az összegből. Kifutja vmi v. vmiből: éppen elegendő van belőle. Mára még kifutja a kenyér. Nem sietek, kifutja az időmből. Olyan szegényül halt meg, hogy a temetés is alig futotta ki a vagyonkájából. (Mikszáth Kálmán) Ha csak tehette, ha csak kifutotta az időből, minden éccakára hazajött. (Móricz Zsigmond)
kifutott.
