kihajtás [1]
kihajtás [1] főnév -t, (-ok), -a
1. A kihajt [1] igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit, vkit kihajtanak (vhonnan, vhová); állatoknak, ritk. embereknek vhonnan, ill. vhová való kiűzése, kiterelése. A lovak, tehenek kihajtása az istállóból az udvarra; a foglyok kihajtása fasiszta koncentrációs táborok barakkjaiból. || a. Kül. állatoknak a legelőre, mezőre való terelése, hajtása. A tavaszi kihajtás idejének megállapítása.
2. (bányászat) Bányaüreg kivájása, létrehozása. A táró, a vágat kihajtása.
kihajtási.
