kihirdet
kihirdet tárgyas ige
1. Kihirdet vmit: nyilvánosságra hoz olyan tény(eke)t, adato(ka)t, rendelkezés(eke)t, amely(ek)et addig csak szűk körben ismertek. Kihirdeti az ítéletet, a rendeleteket, a pályázat eredményét. Kihirdették, hogy … Mindjárt ki is hirdettem az ostromállapotot. (Jókai Mór) Egy órakor hivatalosan kihirdették a végrendeletet. (Kosztolányi Dezső) A minisztertanács rendeleteit … a hivatalos lapban kell kihirdetni. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (vallásügy) Kihirdet vkiket: <pap a templomban> nyilvánosságra hozza egy férfi és egy nő házasságkötési szándékát. Kihirdetik a ® jegyeseket; kihirdetik a házasulandókat. Már kihirdették őket. Ma fognak kihirdetni a templomban a mátkáddal. (Jókai Mór) Már ki is vagyunk hirdetve – csattant fel a nő villogó szemekkel. (Tolnai Lajos) || b. (sport) Kihirdet vkit, vmit: <sportmérkőzésen, főleg birkózásban és ökölvívásban> a mérkőzést vezető bíró a pontozóbírák ítéleteit összegezve megállapítja s a közönséggel közli az eredményt, ill. hogy melyik versenyző nyerte meg a mérkőzést. X-et hirdették ki győztesnek. X-nek a győzelmét hirdették ki.
2. (népies) <Hírt> széles körben elterjeszt, elhíresztel. Ne mondd el neki, mert az egész faluban kihirdeti. || a. (ritka) Kihirdet vkit vminek v. vmilyennek: elhíreszteli róla, hogy az v. olyan. Károly megtartá fogadását … Egy év alatt mint a legrendesebb, legműveltebb fiú lőn kihirdetve a környékben. (Jókai Mór)
3. (ritka) Meghirdet (1). Kihirdeti a pályázatot. Nagy, kemény bőjt volt kihirdetve az egész országra. (Jókai Mór)
kihirdetett; kihirdethető; kihirdető; kihirdettet.
