kilenced [2]
kilenced [2] [e-e] számnév és főnév
I. számnév, sorszámnév (melléknévi) (elavult) Kilencedik.
II. főnév -et [ë], -e [e] v. -je [e]
1. (zene, régies) Vmely alaphang és a rá következő kilencedik hang alkotta hangköz.
2. (vallásügy) Olyan imádság v. más ájtatossági gyakorlat, amelyet némely katolikus hívő kilenc egymást követő napon, esetleg hónapban szokott végezni.
Szóösszetétel(ek): kilencedmagával; kilencednap.
