királyság
királyság főnév -ot, -a
1. A királyi méltóság, hatalom, tisztség. Lemond a királyságról; elnyeri a királyságot. Casimirius király letévén a lengyelországi királyságot, Párisba ment lakni. (Mikes Kelemen) Mátyás ígéri, akármely sorsban is, hűségét Katinkának. Ekkor Podiebrád sejteti vele, hogy rá királyság várakozik. (Vörösmarty Mihály) || a. Vmely király uralkodása, ill. ennek ideje. Mátyás királysága alatt.
2. Olyan monarchikus államforma, amelyben király az államfő. Abszolút, alkotmányos, örökös királyság; eltörlik a királyságot. A nép … megszüntetvén minden királyságot, Tüstént kikiáltá a köztársaságot. (Sárosy Gyula) Szörnyű szüret lesz a kék úri vérbül S farsangra egy királyság összedül. (Juhász Gyula)
3. Ilyen állam, ország; az a terület, amely a király uralma alatt áll. Az angol királyság.
4. Pünkösdi királyság: a) (népies) a pünkösdi király tiszte; b) (átvitt értelemben) gyorsan múló hatalom, uraság, dicsőség v. igen rövid ideig tartó kedvező, szerencsés helyzet, állapot. Pünkösdi királyság e mi győzödelmünk. (Arany János) Ideig-óráig tartó pünkösdi királyság ez a tietek. (Mikszáth Kálmán)
királysági.
